A Bakony és a Balaton-felvidék határvonalán, a Dörögdi-medence nyugati szélén a Dél-Bakony lábánál fekvő Taliándörögd, egy 655 lélekszámmal rendelkező település. A XX. század végéig zsákfalu volt, kizárólag Kapolcs irányából lehetett megközelíteni, (bár meg kell jegyezni, hogy 1945 előtt Szőc, Halimba, Sáska, Öcs felé szekérutakon és gyalogosan is nagy volt a forgalom, ezt bizonyítja a falu kettős központi tere, amelyből az egyik állatvásártérként és piacként is üzemelt, a másik pedig a szekeres forgalom felkészülését szolgálta bognárral, kocsmával, asztalossal, szíjjártóval stb.) A 2000-es évek elején Öcs irányába is kiépült az aszfaltos út, mely ugyan tömegközlekedésre és erősebb forgalomra nem alkalmas, de a település elérhetőségét megkönnyíti.
Taliándörögd közös önkormányzati hivatalt működtet a környékbeli településekkel, melynek központja Monostorapáti. A településen Közösségi Ház működik. A faluban élő gyerekek a Kerekfenyves Óvodába és a Művészetek Völgye Általános Iskola helyi tagintézményébe járnak 4. osztályos korukig.
A medence több ezer év történetét sűrítette össze. A mostani község és határa már a római korban lakott volt, sőt Kelta és Germán eredetű telepek is léteztek a környéken. Az eddig fellelt cseréptöredékek egy része 4000 év körüli. A középkorban 5 település alkotta a Dörögdi-medence lakóközösségét: Felső-Dörögd, Alsó-Dörögd, Imár, Ráskó és Dent. A település első írásos emléke 1211-ből származik. A terület történetével szorosan összefügg a Dörögdi (Drugd) család neve és sorsa. A Kerekfenyves felé a „Klastromtól” haladva hatalmas középkori temető található a földben.
Kerekfenyves az Atibor-hegy tetején
1339-ben Dörögdi Miklós esztergomi érsek, majd egri püspök gótikus stílusban átépítteti az eredetileg 1100 környékén épült román stílusú Szent András templomot Felső-Dörögd központjában; ugyanekkor Alsó-Dörögd központjában szintén állt egy román kori, Szűz Mária nevét viselő templom, amelynek eredeti falai a mostani barokk római katolikus templomot tartják. A Szent András templom körül egykor temető volt, az épület belsejébe temették Dörögdi Pál plébánost is. Faragott eredeti sírköve a Római Katolikus templomban megtekinthető.
A Szent András templom romjai – Klastrom
Feltételezhetően a népnyelv pontosan használja a Klastrom (kolostor-rom) meghatározást, mert méretéből adódóan, továbbá a még fel nem tárt részek elrendeződéséből is következtethetünk kolostor mivoltára. A Szent András templomnál talált leletek egy részét a faluban található római katolikus templom és plébánia (Ősök Háza) őrzi.
1450 és 1576 között még Felső-Dörögd létezik. 1610-ig a kegyurak Alsó-Dörögdre temetkeztek (Dörögdi Gergely, Lőrincz, Krisztina, Katalin, Stefits Péter és Litteráti Tamás). Felső-Dörögdön nyugodnak: Dörögdi György, Antal, Pál, Mihály, Lőrinc és János. A medence a XVI. század folyamán elnéptelenedett. 1718 után Felső- és Alsó-Dörögd összeépül, és egyházas nemesek települnek le a területen. Az 1700-as évek végén vegyes vallású a falu: római katolikus, református, evangélikus és izraelita. Ekkor a mostani katolikus templom körül a Tik-hegy oldalába húzódva a Kossuth utcától nyugatra temető volt (0,8 ha), a katolikusok mellett, „lutheránusok”, „kálvinisták” és a „hit nélküliek” is ide temetkeztek. A felekezetek egy ötven font súlyú harangot használtak közösen, mely egy haranglábon állt. 1745-ig közös oratóriumot használnak az ágostai evangélikusok és a katolikusok, majd az oratórium tovább fejlesztődik és a református tanítói lakás kialakul 1746-ra és 1792-re szabadkéményes konyhával bővülve a mostani méretében 1945-ig folyamatosan lakott. 1792-ben már áll a mostani református templom. 1736-ban Mária Terézia kegyúri birtokként vizeki Tallián Ignácz császári lovassági ezredesnek adja a területet. A generális 1737-ben egy kis kápolnát kezd építtetni. Felesége Zalabéri Horváth Teréz 1792-re fejezi be a mai római katolikus templom felépítését, melynek díszesítését Bucher Xaver, Veszprém megye leghíresebb barokk freskófestője fejezi be. 1745-ben kezdik a plébánia építését, 1762-től pedig már önálló plébániája van a településnek. 1857-től tovább bővítik az épületet. 1927-ben Vitéz Nováki Lajos plébános a kornak megfelelően szecessziós stílusban teljesen átalakítja a helyet. Valószínűleg a barokk szabadkéményes konyhát az 1970-es években bontják el. A Szent-András plébánia templom 1347-es alapító okirata utal a zsidó közösség korai jelenlétére. Az izraelita temető 1700 végén már létezett. 1945-ig a mostani faluközpontban látható házak jó része zsidó családok tulajdonában is volt. A családtörténetek a kapolcsi és a kővágóörsi eredezés történetet erősítik. 1945-ig két malma, egy szeszgyára és egy sajtkészítő üzeme is volt a falunak.
Juhtartás a Tik-hegyen
Dörögd ebben az időszakban nagytelepülésnek számított, 1785-ben közel 1000 főnyi lakossága volt. A 20. század elején a lakosság legnagyobb része mezőgazdaságból él, ami csak később halimbai, padragkúti és ajkai iparvidék fejlődése után változik meg.
Forráshely:
Szőke András
Balázs Béla-díjas filmrendező,
Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja,
Római Katolikus Plébánia, Taliándörögd